A NÖVÉNY. A kakaóbab termesztés a csokoládé készítés alapja. A kakaófa-csemetéket kétéves korukban telepítik végleges helyükre. A félárnyékos helyet szeretik, citrom- vagy banánfa oltalmába ültetik.

 

Újabb öt évnek kell eltelni, hogy a kakaófa termőre forduljon. Az orchideához hasonló virágai a növény törzsén és legvastagabb ágain nyílnak. Egy  fán akár ötezer is lehet, de jó, ha minden kétszázadik termést hoz .  A rögbilabda formájú termés, a cabossa jelentős részét lágy, édes hús tölti ki, ebben lapul a 30-40 mandula formájú mag. Az érettség biztos jele, ha a zöld cabossa sárgává változik, a piros meg narancsszínűre fakul. Van ültetvény, amely hektáronként akár 3000 kg-ot is adhat, ugyanakkor egy másik csupán háromszázat. A kakaóbab fajtája, annak termőhelyi és éghajlati adottságai adják az alap-ízpotenciált. Csak az őrizhető meg, az módosítható, ami eredendően a babban van. Elrontani, hangsúlyosabbá tenni ezt vagy azt lehet, alapvetően megváltoztatni viszont nem.

 

FERMENTÁCIÓ  A csoki ízét az erjesztés  formálja tovább. Az előbbinek fermentáció a tudományos neve. A szüret az európai tél idejére esik. A gyümölcsöt kettévágják, a belsejét kikaparják, és banánfaágakból meg levelekből készített állványokra terítik vagy ládába rakják. Öt-hat nap alatt a magas cukortartalmú gyümölcshús megerjed, az alkohol ecetsavvá oxidálódik.

 

Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni.

 

 A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták (nagy zsírtartalma miatt nehezen oldódott), majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolatl. Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük. Az aztékok már ízesítették a keserű italt fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is! Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el.

A csokoládékészítés kezdetei

 

Az expedícióval szerzetesek is utaztak az Újvilágba. Egyikük elküldött néhány szem kakaóbabot a zaragozai apátnak, aki Európában elsőként készített belőle csokoládét. A barna massza aromája még elég távol állt a mai ízlésvilágtól, hiszen rettenetesen keserűre sikeredett. Csaknem egy évszázad telt el, míg rájöttek, hogy mézzel ízesítve, a későbbiekben pedig cukorral, igen finom csemegét készíthetnek. A 17. század csokoládéja már hasonlított a manapság készítettekhez. .

 

A felfedezőknek köszönhetően a spanyol király ház tagjai is megismerhették a chocolatl nevű italt, amit a királyi család hivatalos italává neveztek ki. A XVII. század elején a spanyol király, IV. Fülöp lánya, Maria Teresa XIV. Lajos felesége lett, így a csokoládéivás szokása rövid idő alatt a napkirály udvartartásában is meghonosodott.. A franciák ízlésének furcsa volt a sűrű ital, ezért vízzel hígították. Ebben a formában terjedt el később egész Európában. A nagyvárosokban sorra nyíltak az elegáns szalonok, ahol a csokoládé volt a legnépszerűbb ital. A csokoládé a kifinomultság és elegancia szimbólumává vált. A recepteken sokat finomítottak, és már nem vízzel, hanem tejjel tették lágyabbá a krémes italt, amit elegáns porcelán vagy ezüstcsészékben szolgáltak fel.

 

 Aloe-és kókuszdarabos italok

 Egészséges alvás

 Fitness klubbok

 Agávészirupok számtalan ízben

  Fitnesstábor

 Biogumicukor  és bio töltött cukorka

Bio csokoládékrém

Tökmagolaj

 Vitaminok

 Ajándékok

 Divat

 Kókuszvíz és  kókusztej

Kellys Healthy Life Kft. • 1171 Budapest, Anna u. 13.  +36 1 240 9691 info@kellyshungary.hu • www.kellyshungary.hu

© 2016